06-27-341-313, 06-20-49-49-698
2120 Dunakeszi, Barátság útja 29.
 
 

Serdülők vashiányának megelőzése

Serdülőkorú lányok vashiányának megelőzésére, vasraktáraik feltöltésére célszerű évente legalább egyszer, 2 hónapos időtartamra vasat pótolni. Komoly vérszegénység gyanúja esetén a vérszegénység mértékének kiderítésére vérvétel szükséges.

Vaskészítmény szedése miatt receptet a rendelés alatt kérhetnek.

A vashiányt a WHO a leggyakoribb, főleg táplálkozási eredetű hiánybetegségként fogalmazta meg. A vashiány a világ lakosainak kb. 20-25%-át, mintegy 1 milliárd embert érint. A gyermekek veszélyeztetettek. Növekedésük miatt vasszükségletük magas, ugyanakkor étrendjük vastartalma, különösen a tél végére, nem éri el a megfelelő szintet.
 

A vashiány mértéke életkori csoportok, földrajzi helyzet, szociális és gazdasági körülmények szerint változó. A vashiány gyakoriságát a fejlett országokban a serdülő lányoknál 13-14%-ra, a fejlődő országokban 51%-ra becsülik. A hazai adatok a két érték között vannak.

A kóros állapot jelentőségét gyakoriságán túl következményei is megszabják. A vashiányt ma már nem csak vérszegénységhez vezető, vassal jól kezelhető betegségnek tekintjük. A vörösvértest képzéséhez szükséges vas hiányából származó vérszegénység egyrészt a gyermekkor leggyakoribb vérképzőszervi betegsége, másrészt a vashiány egyéb módon is befolyásolja az életminőséget. Csökkenti a szervezet testi, szellemi, lelki teljesítőképességét, a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét és állhat iskolai romló teljesítmény vagy magatartászavar hátterében. A központi idegrendszert az intenzív fejlődés időszakában igen érzékenyen érinti a vas hiánya.

A vashiány vagy vashiányos vérszegénység hosszú távú elváltozásokat okozhat. A vashiány káros hatással van a viselkedésre, a testi-lelki fejlődésre és a megismerő, a megismerésre vonatkozó agyi funkciók alakulására. Az eltérések már viszonylag enyhe vérszegénység esetén is kimutathatók. Éppen ezért fontos, hogy ezek az agyi, szellemi funkciók a fejlődési, érési szakaszokban - gyermekkor, serdülőkor - a szervezet megfelelő egészségi állapotában működjenek, s ne terhelje ezt vashiány. Az utólagos vaskezelés tudniillik kevésbé biztonságos, mivel az esetleges agyi elváltozások már visszamenőleg nemigen korrigálhatók. Ezért is fontos magának a vashiánynak a megelőzése rendszeres szűrés segítségével.

A vashiány kialakulását veszélyeztető életszakaszok: az újszülöttkor, a 9-24 hónapos, és elsősorban leányoknál a serdülőkor, főleg az első menstruációt követő 2 év. Ilyenkor, a gyors növekedés során gyakran fordul elő a megnövekedett vasszükséglet és a csökkent vasbevitel miatt a rejtett vashiány. Az állapot felismerése még gyakorlott gyermekgyógyász számára sem könnyű, mivel a gyermek akár tünet- és panaszmentes is lehet. Más esetekben viszont viszonylag jellegtelen panaszokról számolnak be, pl. levertség vagy a haj és a körmök töredezettsége. Fizikális vizsgálattal sápadtságon kívül más nem észlelhető. Pontos diagnózist csak a vérkép és a szervezet vasraktárainak ellenőrzése, vizsgálata biztosít.

Vashiány esetén a vér vastartalma csökkent, ezért a vörösvértest képzése elégtelen. Ilyenkor vaspótlásra van szükség, mely eredményes terápiának bizonyul.

A rejtett vashiány

Ez a betegség az utóbbi 20 évben új megvilágításba került. Kiderült, hogy a vas nemcsak a vörösvértest alkotó eleme és így az oxigénszállítás nélkülözhetetlen része, hanem kritikus tényező az agy fejlődésében is, miután a központi idegrendszer energiaellátását szabályozó enzimek alkotórésze és befolyásolja az idegrostok velősödését (ennek hiányában nem képes a rendszer teljes értékű működést kifejteni).

A rejtett vashiány nem specifikus tünetei: romlik a folyamatos figyelem képességének ideje, az éberség, a tanulási képesség - azaz az intellektuális képességek, de észlelhető fáradékonyság, fizikai kimerültség, vegetatív labilitás és gyors kifáradás is.