06-27-341-313, 06-20-49-49-698
2120 Dunakeszi, Barátság útja 29.
 
 

Kiütéssel járó betegségek

Kiütéssel járó betegségek

A kiütéses betegségeket általában a fertőző betegségekhez kötik. Számos más betegség járhat azonban még kiütéssel, illetve olyan bőrelváltozással, melyek kiütések benyomását keltik. A tájékozódás megkönnyítése érdekében érdemes több fajta bőrelváltozást áttekinteni. Pelenkakiütés. A pelenkakiütés főleg csecsemőkorban fordul elő, és a kicsi popsijának pirosas, gyulladt elváltozását jelenti. A vizelet, széklet savas maró hatására a bőr védőrétege sérül, a bőr kipállik, begyullad. A kipállott bőrön már mindenféle kórokozó könnyebben megtelepszik, a bőr gombával, baktériummal, vírussal felülfertőződhet, így a látott képet tovább "színesítik".

A megelőzés és a kezelés elősegítése érdekében gondosan, minden vizelet- illetve székletürítés után tisztítsuk le a kicsi fenekét és cseréljük ki a pelenkát! Használjunk minden pelenkacsere alkalmával popsikrémet! Ha felülfertőződött bőrterületről van szó, akkor speciális krémmel kell kezelni a bőrt, melyet orvosuk írhat fel. Az is lehet azonban, hogy gyermekünk a pelenka anyagára érzékeny, ilyenkor érdemes másik fajta pelenkát vásárolni.
 

Allergiás bőrkiütés. A másik nagyon gyakori bőrkiütés az allergiához társul. Kialakulhat gyógyszerre, mosószerre, tisztálkodási szerre, rovarcsípésre, ételre, fémre, napsütésre és még számos egyéb dologra történő érzékenység esetén. A pirosas színű, a bőrfelszínből enyhén kiemelkedő kiütések általában arcon, törzsön, gyakran testszerte keletkeznek. Egy részük pontszerű, míg más részük csalánkiütésre emlékeztető, szabálytalan határú nagyobb kiterjedésű elváltozások. A rovarcsípések esetén a kiütés közepén található egy kis csatorna a szúrás helyén. Hogyan deríthető ki, hogy mi okozta a kiütést? Sokszor mi szülők magunktól mondjuk, hogy olyat evett a kicsi, amit korábban nem, vagy hogy mosószerváltás történt. Ha mégsem tudjuk az okot, orvosunk sokszor akkor is ki tudja azt következtetni. Időnként azonban valóban nehéz kideríteni a tényleges okot, ilyen esetekben vérvizsgálat lehet segítségre a diagnózis felállításában.

Csalánkiütés tünete a bőrön

 

 

 

 

 

 

 

 

Fertőző betegségek

Bárányhimlő. Az óvodáskorúak között gyakran fordul elő a bárányhimlő. Sajnos az a tapasztalat, hogy sokan még ma sem tudjuk, hogy is néz ki. A bárányhimlőt a Varicella Zoster nevű vírus okozza, cseppfertőzéssel (azaz köhögéssel, tüsszentéssel) terjed. A jellemző hólyagos bőrkiütések megjelenése előtt 2-3 héttel a vírus már a szervezetben lappang, és a gyermek tüsszögéssel, köhögéssel folyamatosan fertőzi a környezetét. A lappangási idő után a betegség bevezető tünete a hőemelkedés, láz, rossz közérzet, orrfolyás. Ezután kis piros kiütések jelennek meg a törzsön, a hajas fejbőrön, melyek 5-6 óra múlva hólyagos, viszkető kiütésekké alakulnak át. A fertőzésnek van olyan formája is, amikor csak 1-2 kiütéssel jár, de sajnos előfordul szövődményekkel járó súlyosabb formája is.


 

   

Rózsahimlő. A himlők közül a rózsahimlő napjainkban már elvétve fordul elő, mivel a gyerekeket kötelezően beoltják ellene 15 hónapos korukban. Előfordulhat azonban a fiatal felnőtt populációban, akik korábban nem részesültek védőoltásban. Magyarországon nagyon jó az oltási fegyelem, a lakosság nagy része részesült védőoltásban, sajnos azonban a környező országokban nem mindenhol oltanak sem a rózsahimlő, sem más kórokozók ellen, így időnként hazánkban is megjelennek ezek a fertőzések. Ha még nem voltunk rózsahimlősek és nem oltottak be minket ellene, akkor gyermekvállalás előtt legalább három hónappal feltétlenül oltassuk be magunkat háziorvosunkkal, mert ha a rózsahimlőt terhesség alatt kapjuk el, az a magzat számára végzetes lehet!
 

Lyme kór. A Lyme kór a kullancs csípése által terjesztett betegség. A csípés kapcsán a Borrelia burgdorferi nevezetű kórokozó kerül a vérbe, mely aztán megbetegíti a szervezetet és a Lyme kór elnevezésű betegséget okozza. Ennek egyik tünete az ún. erythema chronicum migrans, mely a kullancscsípés után 3-30 nappal jelentkezik. Jellemző rá, hogy a kullancscsípés helyén kis piros folt alakul ki, mely a szélek felé terjed, közepe kifehéredik és az elváltozás gyűrű alakú lesz, majd a testen számos helyen ugyanilyen elváltozás jelentkezik. Ha ilyet észlelünk, azonnal keressük fel házi gyermekorvosunkat! Sajnos a Lyme kór ellen védőoltás nem létezik, fertőzés esetén gyermekünk antibiotikum kezelést fog kapni.
 

                    

 

 Az ótvar főleg óvodás korúak között fordul elő, a betegséget baktériumfertőzés okozza. Ez általában gennyel telt hólyagos bőrelváltozás, legtöbbször az arcon, a száj környékén, mely a kicsi vakarózása által továbbterjed a vakarási nyomok mentén. A baktériumot a gyermek a fertőzött kezével viszi tovább a játékokra, a társa testére, így nem egyszer már 5-6 gyermek elkapja, mire az első orvoshoz kerül. Kezelése fertőtlenítő oldattal, baktérium ellenes krémmel történik a kicsi kezének, körmeinek gondos tisztítása mellett. Mivel fertőz, gyermekünk addig ne menjen közösségbe, míg meg nem gyógyult teljesen!
 

 

 

Erytema infekciózum vagy ötödik betegség (további elterjedt nevei: pillangóvírus, lepkehimlő) egy főként kisgyermekeket érintő vírusfertőzés, mely általában 7-10 napig tart, és többnyire nem igényel kezelést. A tünetek jelentkezésekor a beteg általában már nem fertőző.

A betegség számos formáját az eritrovírus (előző néven parvovírus B19) okozza. A betegség ismert nevei utalnak a szimptómák formájára, melyek lepke alakú foltokban jelentkeznek először a beteg arcán

Az arcpír a legjellemzőbb kezdeti tünet gyermekeknél, mely néha szétterjed az orr és a száj köré is. Az arcpír mellett gyakran kialakul vörös kiütés a teljes testen, melyből a leggyakoribb a kar tetején és a lábakon. A kiütés általában 7-10 napig tart, néhány esetben 2-3 hétig is, és általában nem igényel kezelést. A páciensek általában már nem fertőznek akkor, amikor a kiütések megjelennek, ezért a tünetekkel rendelkező személyek elkülönítése nem szükséges.

               

 
 

Háromnapos láz (exanthema subitum, roseola infantum) oka és tünetei gyermekkorban                     

 
A háromnapos láz (exanthema subitum, roseola infantum), főleg 3 évnél fiatalabb gyermekeken jelentkező vírusbetegség. Nincs hivatalos magyar neve, de háromnapos láz, vagy hatodik betegség néven szokták emlegetni. Roseola infantum -ként is nevezik.
 

Háromnapos láz oka, tünetei és kórlefolyása:

Herpeszvírus fertőzés okozza, (HHV-6, esetleg HHV-7) mely a szájon át kerül a szervezetbe. Feltehetőleg cseppfertőzéssel terjed nyállal, köhögéssel. A háromnapos láz a tünetek megjelenéséig fertőz, utána már nem.A háromnapos láz betegség hirtelen magas lázzal kezdődik, ami igen ijesztő lehet a szülők számára, mert nem ritka a 39 C fok körül állandósult magas láz amit szinte lehetetlen lejjebb vinni. A lázhoz enyhe felső légúti hurut és vírusos savós középfülgyulladás is társulhat. A vírus a nyaki nyirokcsomókban szaporodik, emiatt a nyaki nyirokcsomók duzzanata is jellemző. Étvágytalanság és hasmenés is jelentkezhet.
A 3-5. napon  amilyen hirtelen kezdődött, olyan hirtelen megszűnik a láz, és a gyermek törzsén végtagjain rózsahimlőre vagy kanyaróra hasonlító maculopapulosus kiütések jelennek meg. A kiütések 1-2 nap múlva maradvány nélkül elmúlnak.
 A gyermekek többsége jó kedvű marad, könnyen viseli a háromnapos láz betegséget, de a magas láz miatt esetleg fáradékony és bújós lehet.

                               

Skarlát:

A tünetek hirtelen kezdődnek, hidegrázás, torokfájás, nehezített nyelés, gyakran hányás, hasi fájdalom jelentkezik. A láz magasra szökik, elérheti a 39,6-40 C-ot is. Jellemző a skarlátvörös - intenzíven gyulladt - torok, a tüszős mandulagyulladás, az állkapocsszögletben elhelyezkedő nyirokcsomók fájdalmas duzzanata. A nyelv rendszerint eleinte fehéren bevont, de a hegye és széle élénkvörös. Néhány nap után a lepedék letisztul, így a nyelv vörössége és szemcséssége láthatóvá válik, ez az úgynevezett málnanyelv-tünet. A lágy szájpad és a nyelvcsap ödémás, vörös, gyakran apró pontszerű bevérzésekkel tarkított. Legkésőbb 3 napon belül jelentkeznek a bőrtünetek a nyakon, hason, mellkason, majd a végtagokon. A kiütés igen apró elemekből áll, mely a bőrt vörösen pontozottá, kissé érdessé, grízes tapintatúvá teszi. Meg kell azonban említeni, hogy napjainkban gyakran csak nagyon diszkrét, szegényes bőrtüneteket látunk. Előfordul, hogy a kiütés csak a lágyékhajlatra korlátozódik. Az arcon nincs kiütés, de kifejezett lehet a lázrózsa és a száj körüli enyhén sárgás sápadtság.

Kezelése antibiotikummal történik.

                            

 

Bevérzések. A bevérzéses bőrelváltozások nem tartoznak igazán a kiütéses betegségekhez, de küllemük miatt megtévesztőek. Méretük alapján lehetnek apró, pontszerűek, illetve nagyobbak akár almányi méretűek is. Keletkezhetnek sérülés, kötőszöveti gyengeség által, de adódhatnak a véralvadási rendszer illetve több más betegség következtében is. A bevérzések és az egyéb kiütések elkülönítésére, segítségünkre lehet az ujjbenyomásos módszer. Ha a "kiütés" felszínét ujjbegyünkkel benyomjuk, majd felemeljük ujjunkat, akkor a bevérzéses bőrjelenség nem változik meg, míg a többi kiütés (például egy csalánkiütés) pár másodpercig el fog halványulni. A vérzéses bőrjelenségeket mindig komolyan kell venni, mert hátterében súlyosabb betegség is meghúzódhat.